Speyside whiskyrégió
Skócia északkeleti része, a legtöbb mai lepárló itt található, köztük olyan legendás és ismert márkáké, mint a Glenfiddich, a Glenlivet vagy a Macallan. Régen a gazdag, jellemzően tőzegeletlen whiskyk hazája volt, mára itt is megjelent a füstös karakter, hívhatjuk ezt divatnak, vagy egyszerűen csak a piaci trendek követésének.
Aberlour 18 Double Sherry Cask Finish
Cardhu Distillery
A lepárlót 1824-ben alapította Archistown településen John Cumming, a neve a gael-kelta "Carn Dubh", azaz fekete szikla kifejezésből származik. A lepárló mára a Diageo tulajdonába került. A Mannoch-hegy kristálytiszta forrásvize, és az ízében füst- és tőzegmentes árpamaláta eredménye az összes Cardhu párlat, amely blend alapanyagként döntő részét adja a Johnnie Walker egyes kevert whiskyjeinek. Rögtön szembetűnő a meglehetősen exkluzív, a tekintetet vonzó, és cseppet sem hagyományőrző, alacsony, tömzsi, szögletes palack.
Cardhu 12 Redwine Matured
Kínálatunk állandó tagja. Sokatok kedvence, a Berva rendszeres vendégei már jórészt ismerik. A whisky, amit mindenkinek ajánlunk, hogy el tudja dönteni, voltaképpen szereti-e a whiskyt. Sima, nem tolakodó, barátságos minden pillanata. Ez egy kicsit módosított 12 éves, a centenáriumra készült, és teljes érési idejét vörösboros hordókban töltötte. El nem vett, viszont rengeteget adott hozzá ez a kis csavar.
Cardhu 18
18 év nagy idő, ez egy nagy whisky. De nézzük, miben nagy… Illata lényegesen markánsabb a 12 évesnél, süteményes, vaníliás, karamellizált gyümölcsök aromáival, ami kis szellőzéssel lassan Speyside virágos fűszerességébe megy át. Íze masszívan édes, mégis könnyed, csokoládé, trüffel, krémlikőr, amit a lecsengésben komplex, mégis száraz, kakaós jegyek zárnak, a 18 évhez képest röviden.
Glenallachie 10 Cask Strength Batch 8 és 9
Egy érdekes emberkísérlet részesei lehetünk, ha ezt a két tételt egymás után kóstolva megkíséreljük megtalálni a különbségeket e small batch kiadások között. Az 1967-ban alapított lepárló mostanság jobbnál jobb palackozásokkal véteti észre magát. Amit tudunk: a Batch 8 57,2%, a Batch 9 58,1% alkohollal jött ki a hordóból. Árban tökéletesen egyformák. Hordóstruktúrájuk hasonló: a 8-as összetevői puncheon méretű (~320 literes) oloroso és PX sherryhordókban, meg nem nevezett eredetű és méretű szűz tölgyfahordókban és rioja vörösboros hordókban pihentek minimum 10 évet, a 9-es meg nem nevezett méretű oloroso, PX és közepesen kiégetett amerikai tölgyfahordókban, valamint barrique méretű (~220 literes) rioja hordókban tette pontosan ugyanezt. Kóstoljuk össze, alkossunk véleményt. Izgalmas elfoglaltságnak ígérkezik.
Knockando Distillery
A Spey folyó partján, Morayben fekszik a lepárló, neve a gael Cnoc Cheannachd kifejezésből ered, amely egyes források szerint kereskedők hegyét, mások (például az üveg címkéje...) szerint kis fekete hegyet jelent. 1889 óta termelnek, védjegyük a sherryhordók használata. Mára a Diageo tulajdonába kerültek, de az ott uralkodó hagyományokhoz a multi szokása szerint szerencsére nem nyúlt, csak stabil anyagi és marketinghátteret biztosít.
Knockando 15
Tételünk 15 évet töltött sherryhordóban, majd hagyományosan 43%-on lepalackozták. Az eredmény illata az árpától édes, a sherrytől citrusos és vaníliás, ízében a fentiek fahéjjal, fekete borssal, akácmézzel és szederlekvárral egészülnek ki. Mesésen kényeztető nedű, ezt bárkinek, de tényleg bárkinek szívesen ajánljuk.
Knockando 18
A 18 év pont az a határ, ahol már igazán nagy whiskyről beszélünk. A Knockando általános, sherryhangsúlyos karaktere ezt már 15-re tolta vissza, de mi most a 15-re húztunk lapot, és lám, megérte. Illata olyan kerek, amit egy 18 évestől várunk, de a gyümölcsorgia, amit hoz, döbbenetes. Aszalványok, szeder, dió, pirított piros alma, emellett vanília és fahéj zamatai színezik a simulékony, fás karaktert. Ízében előretör a tölgy, amitől elegánssá válik, de minden, amit az illatban találtunk, megvan. Lecsengése a vártnál talán szárazabb, picit kávés irány, a fás jegyek uralma töretlen és hosszan tart.
Longmorn Distillery
A Longmorn ősi gael nyelven azt jelenti: "A szent ember háza". A lepárló 1893-as alapításakor egy ősi kápolnaromot néztek ki az építkezés helyszínének. John Duff, az első lepárlómester, aki haláláig betöltötte e posztot, korábban a Glendronach és a Glenlossie szamai vezetője volt. Skócia legzordabb tájainak egyike az Észak-Felföld, szeles, esős, nem ritkán hónapokig havas terület ez, ami azonban állandóságável kedvez a fenntartható minőségnek. Ennek másik fontos eleme, hogy a kapacitást az utóbbi 120 évben egyszer sem növelték (még akkor sem, amikor a Pernod Ricard megvásárolta), ennek most az exkluzivitás mellett az a következménye, hogy jelenleg a lepárló ugyan termel, de nem palackoz, mivel kifogytak a hagyományosan koros tételekből.
Longmorn The Distiller's Choice
A Longmorn mindmáig utolsó kiadása. Kormegjelölés nélküli, 40%-on palackozott tétel. Illata friss gyümölcsökkel, eperrel, ribizlivel nyit, a fahéjon kersztül jut el a mézig és a narancsig. A 40% miatt hosszan szellőztetni nem érdemes, de a kortyokkal ne siessünk. Kortyérzete közepesen sűrű, pici borsosság után a piros gyümölcsöket őszibarack egészíti ki. Lecsengése a legerőteljesebb, kis kesernyésséggel fűszerezett, citrushéjas gyümölcsösség, amelyet csokoládé búcsúztat. Nem túl hosszan, de mindenképp érdemes kivárni.
Longmorn 16
A Berva első WhiskyShow-jának egyik sztárja, hedonista külseje, és csodálatosan sima karaktere lenyűgözte a közel 10 éve összesereglett vendégeinket. A doboz azóta új, a palack színvilága is módosult, de ami benne van, ugyanaz a csoda, kóstoljuk hát újra! Illata mézédes gyümölcsökkel nyit, a 16 évnek tisztelet jár, hagyjuk szellőzni pár percet. Ízében vibráló, gazdag, mégsem tolakodó jegyek elsősorban a hordó fűszeressége, dió, aszalványok és tökéletes simaság. Lecsengése középhosszú, de mintha minden zamat bársonyon ülne. Az egész kóstolási jegyzet mintha ellenpontja lenne a származása zord helyével, ha a Longmorn a Diageohoz tartozna, ez lett volna a Stark család whiskyje.